Különböző fokozatokat állapíthatunk meg a megszállottságban: van, aki képes az egész nyarat egy 40 fokos könyvtárban tölteni, van, aki inkább levéltárakban ül reggeltől-estig, télen-nyáron. Fokozódik a helyzet, ha valaki a napi levéltár-adag után még elrohan egy könyvtárba is. Alapos terepkutatásokat végeztem, résztvevő megfigyelőként beleolvadtam egy levéltár hétköznapjaiba és megállapítottam a maximális megszállottságú speciest: az akták böngészése közbeni rövid kávé- és szendvics-szünetekben pihenés képpen olvas :)
Jegyzem meg halkan, én a halmozottan és maximálisan megszállott kategóriába tartozom...
